Egy kellemes, lágy estén történt, hogy sárkányt eregettünk a folyóparton, oly gondtalanul és vidáman, mint a gyerekek.
A papírsárkány is Kínából eredeztethető találmány, i. e. 400-tól a mai napig a lakosság kedvelt időtöltése a sárkányeregetés. I. sz. 1000 körül terjedt el Japánban és Koreában, majd 1500 körül Indonéziában, Thaiföldön és Malajziában. Ezek a keleti sárkányok a 16. században érkeztek Európába. Nem csupán játékszer, hanem munkaeszköz (pl. Polinéziában halásznak vele) és tudományos kísérletek eszköze is lett. (www.papirsarkany.hu)
De miért hívják sárkánynak? Létezhet egy analógia aközött, hogy a kínai sárkány a fellegekben kígyózó mitikus lény, és a papírsárkány is a fellegekbe tör? Mindenesetre, a kínai elnevezésében - 风筝 fēng zhēng - nem szerepel a sárkány szó (az első karakter a levegő jele, a második egyfajta húros hangszer, de még négy különböző átírása is megtalálható az angol "kite"-nak a kínai nyelvben).
A kínai sárkány (龙 lóng) mitikus lény, amelyhez hasonló teremtmények megtalálhatóak a japán, koreai, vietnámi, bhutáni, nyugati és a török mitológiákban, néphagyományokban is.
A képzőművészetekben kínai sárkányt hosszú, pikkelyes, kígyózó, négylábú lényként ábrázolják. A yin – yang terminológiában ő a férfias tulajdonságokkal bíró yang, akinek yin (nőies, lágy) párja pedig a Főnix (凤凰 fèng huáng). Kifigurázott, eltorzított ábrázolása a kormány által tiltott.
A városban sárkányokkal általában régi épületek, templomok tetején találkozunk, oly formán, hogy a tető közepén található két egész testű sárkány, vagy pedig a tető két szélén néz egymással szembe két sárkányfej, ahogyan ez utóbbi a képen is látható:
(Wushan templom bejárata - még nem voltunk benn)
Más sárkány ábrázolások, amiket a Xishan templomban fényképeztem (mivel ott már voltunk:)):
Az európai legendákban gonoszként megismert sárkánnyal szemben a kínai sárkány jelentékeny és kedvező erők birtoklója, legfőképpen a víz, az esőzés, a forgószél és az árvíz felett gyakorol hatalmat. Ez a teremtmény végtelen erőt, kitartást és jó szerencsét is jelent, ezért a kínai császár is a sárkányt használta szimbólumául mindenek feletti, rendíthetetlen hatalmának kifejezőjeként.
A mindennapi kínai nyelvhasználatban az eredményes, kiválóan teljesítő embereket sárkányhoz hasonlítják, míg a tehetetlennek tartott, sikertelen embereket férgekhez, gilisztákhoz. Számtalan szólás és közmondás is szól a sárkányokról és az eredményorientáltságról, például: „Reméli, hogy a fia sárkánnyá válik.” (www.wikipedia.org)
Néhány, kínaiakkal történő beszélgetés morzsából számomra is kiderült, hogy a társadalmukban valóban nagyon fontos a tisztelet kivívása, valamint megadása, éppen ezért a jó teljesítmény elérése, valamint a fiúk értékesebbek, mint a lányok. Például fiatal, még gyermektelen házasok esetében, a feleség ölébe szokás fiú gyermeket ültetni, abban a hitben, hogy neki is fia születik majd. Talán azért van így, mert a lányoktól kevesebb dolgot remélnek, ami alapján igazán kiválóak lehetnek ők is. Még alapjaiban megtalálható a nők hagyományosabb társadalmi szerepe, habár jelentősen érződik itt is a nyugati világ hatása (például a fiatal lányok egyre kihívóbban öltözködnek).
Utolsó kommentek